Ahogy azt már sok más postban is jeleztem, kalocsai emberként rajongásig szeretem A folyót. Igen, így nagybetűvel. A Dunát. Így Mindenszentek ünnepe körül gondolom olvasóim túlnyomó többsége is rászánt pár percet, hogy vagy így, vagy úgy, de megemlékezzen azon szeretteiről, akik fizikai valójukban már nem lehetnek velük. Én is így tettem, a "hivatalos" temetőlátogatásokon túl kimentem a dunapartra is néhány percet egyedül tölteni a gondolataimmal, szeretteimmel. Arról nem beszélve, hogy egy közeli hozzátartozóm hamvait -utolsó kérésének megfelelően- a Duna vitte haza Nagykikindára...
Többek közt rá is gondolva gyújtottam meg egy mécsest a molón.
"mindazokért kiket nem láttunk már régen, egy-egy gyertya égjen."