Egy másik kalocsai érdekeltségű blogban egy színtelen-szagtalan postban tett kommentem után kaptam egy facebook-üzenetet: "Kedves ......, gratulálok a commenthez a cyberparaszton a képhez, amit leszedtetek az iwiw adatlapomról, kellemes meglepetésként ért.Üdv:...."
Namármost, a kommentem így szólt: "Ha már Feró: “Gyere kislány, gyere, a diszkóklubban szól már a zene…”(ti. egy Bikini-idézet volt az összes szöveg a fent linkelt postban). Csak hogy a fiatalabb korosztály is értse, itt egy kis segítség:
Természetesen válaszoltam a levélre, próbáltam rávilágítani -mint ahogy azt a rendőrségen is elmondtam-, hogy nem én vagyok cyberparaszt, úgyhogy nagyon rossz helyen tetszenek kapirgálni (talán érdemes lenne először a saját szemétdombon körülnézni...), ergo a többes szám is indokolatlan, valamint bocsánatot kértem, a "hogy ha megbántottalak volna, bocsánatot kérek"-formulával, de gondolom tökéletesen feleslegesen koptattam a klaviatúrámat.
Persze számomra is egyértelmű, hogy az előítéletekkel, az elfogultsággal, ne adj' Isten butasággal nem nagyon lehet mit kezdeni, de azért próbáljuk meg még egyszer: Immortalis nem egyenlő cyberparaszttal, nem egyenlő SanMiguelJose-val, nem egyenlő Mr. Edorwhat-tal. Azt hiszem, hogy mindannyiunk nevében mondhatom: egymástól is független bloggerek vagyunk, akik viszont többé-kevésbé azonosan gondolkodnak bizonyos dolgokról. És vagyunk olyan latrok, hogy elkövessük az orwelli gondolatbűnt, s ne úgy gondolkodjunk, írjunk, ahogy néhányan szeretnék. És nem, nem vagyunk bértollnokok, nem fizet minket senki, sőt, még csak politikai vonalra sem készülünk egyelőre. Inkább maradunk civilek. Igaziak.
És ez a jövőben sem fog változni. Ami csípi a szemünket, szememet, ezután is meg fogom írni, még akkor is, ha egyeseknek ez nem tetszik.
Majd betakarózom a szólásszabadsággal. Mert így kerek a világ.