Azt írja a szabadponton Névtelen nicknéven valaki, hogy:
"A Rubikont már rég átlépte ez a blog, az indulása pillanatában azonnal. Sőt, már az előzmény-blogoknak tekinthető cyberparaszt és immortalis is átlépték évekkel ezelőtt. Az egykor hatalmon lévő, jelenleg ellenzéki kalocsai politikusoknak és elvbarátaiknak mindig is lételeme volt a tabukat nem ismerő személyeskedés, a családok és a magánélet belekeverése indulatoktól fűtött kocsmai színvonalú beszélgetésekbe, különösen a névtelenség páncélja mögé bújva."
Szerény véleményem szerint Névtelen hazudik, hiszen ha meg akartam volna alázni azokat az embereket, akikről időnként súlyos véleménnyel voltam (és ne legyenek kétségeink: többségükkel szemben ma még súlyosabb a véleményem), akkor egyszerűen nyilvánosságra hoztam volna azokat a videókat, hangfelvételeket, számlamásolatokat, amiket időnként befújt a postaládámba a szél. Nyilván a blognak jól jött volna, jól jönne a várható olvasottság, amikor mondjuk a merevrészegen a seggét rázó fiatal konzervatív politikus privát videóját kiposztolom, de nyugalom, egyelőre nincs ilyen szándékom. A politikai faszságokat -a látszat ellenére- figyelem, véleményem is van, de a magánéletét, családi dolgait eddig sem volt szokásom kiteregetni-piszkálni, ezután sem lesz.
Vajon tényleg igaza van Névtelennek? Vajon tényleg megaláztam méltóságukban embereket, családokat? Mert nekem csak az rémlik, hogy az én családomat emlegette fizetett hirdetésben a "nagyember"...
Mindenesetre várom a linket, ahol én , 'immortalis' oktalanul személyeskedtem, családi-és magánéleti dolgokat teregettem ki.
Addig is, maradok tisztelettel:
immortalis.
De valamiért persze nem vagyok meglepődve. Az illetékeseknek egyszerűbb a sétálóutcában páváskodni, fényképezgetni, mint valós problémákat megoldani.
