Ma ünnepeljük a Magyar Kultúra napját. Eme jeles nap eredetével kapcsolatban hadd idézzem Mr. Edorwhat kollégát, aki ma ügyesen-okosan postolt bizonyos kultúrális események kapcsán.

Minek az apropóján vala eme kultúra ünnepe? Nos, a válasz: Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be Himnusz c. költeményének a kéziratát, amely ugye mind a mai napig nemzeti himnuszunk. Noha nem pirosbötűs ünnep a mai nap, de 1989. január. 22.-e óta minden évben megemlékezünk. Felelevenítjük mindazokat az értékeket, amelyeket az évszázadok sem tüntethettek el, és apáink féltve őriztek, mi féltve őrizzük, hogy tovább adhassuk majdan. Nehéz a dolgunk, mert nagyon széles a magyar kultúra tárháza, mind zenében, mind képzőművészetben, mind irodalomban, mind táncban, mind a néphagyomány tekintetében.

A hajtás után szeretném meginvitálni a kedves olvasóknak egy kis audiovizuális kultúrsétára. Csak tessék, csak tessék, folyton folyvást! A "tovább" gomb a belépő az utazásra!

A Nicolas néven világhírűvé vált kalocsai származású kibernetikus művész, Schöffer Miklós alkotásairól egy 1961-es film. Akinek ismerős a Chronos 8 név...az már tud valamit.

Bartók Béla zongorázik: Öt magyar népdal (részlet)

Kodály Zoltán: Galántai táncok, a Rajkó Orchestra előadásában

János bá' mesél a régi időkről. (gy.k.: kultúránk része a nyelvünk, tájszólásaink)

Munkácsy Mihály

Erkel Ferenc: Hazám, hazám (Simándy József előadásában, a Bánk Bán című operából)

Babos Gyula.

József Attila Eszmélet című versét Latinovits Zoltán szavalja.

Himnusz. (Kölcsey Ferenc, Erkel Ferenc)

Bár tudom, hogy csak a felszínt kapirgáltuk utazásunk során, de úgy érzem, mindenki számára egyértelmű az üzenet, s egyben zárjuk is a mai napot ezzel a gondolattal:  nemzeti kultúránk közös kincsünk, ezért közös feladatunk azt megőrizni gyermekeink, unokáink számára, s amennyire csak lehet, gyarapítani azt, hiszen ez lehet talán ez egyik utolsó olyan kapocs köztünk, magyarok közt.

Vigyázzunk rá.