...ismét ellátogatott kies kis hazánkba. Sokmindent nem tudok hozzáfűzni, amit tegnap éjjel láttam, az kőkemény rákenról történelem. A hajtás után egy rövidke koncertbeszámoló következik, Jerry 'the Killer' Lee Lewis budapesti koncertjéről.
Az Aréna nézőtere pontban este nyolckor elsötétült, majd színpadra lépett zenekarával Linda Gail, Jerry testvére, valamint Linda lánya, Annie, aki vokalistaként volt jelen. Lindáról azért érdemes megemlíteni, hogy ezerkilencszázhatvankilenc óta nyomja ő is a rákenról-bizniszt. Legnagyobb sikerét is ekkor érte el, kilencedik helyre kúszott fel a slágerlistákon testvérével közös dala, a Don't let me cross over. Háromnegyed órányi zenélés, és néhány igazán nagy sláger (jambalaya, shake rattle roll, etc...) után nagy ováció közepette elhagyták a színpadot.
Gyors átszerelés és zongorahangolás után ismét sötétbe borult a nézőtér, s megjelent négy feketébe öltözött hatvan-hetven év körüli muzsikus, és belecsaptak a húrokba...Mind a négyen elénekeltek egy-egy dalt (Wooly-booly, Big Boss Man, etc)... Ők voltak a Memphis Beats a Gyilkos kísérőzenekara, a Tennesse-béli Memphisből.
Aztán este fél tízkor a színpad bal oldalán megjelent egy drapp zakóba öltözött, kócos, hajlott hátú idős bácsi... Az aréna közönsége felállva, őrjöngve ünnepelte Jerry Lee Lewis-t. Odacsoszogott a zongorához...és elkezdődött. Időutazás, barátaim, időutazás! Jerry bácsi hangja ugyanolyan, mint ahogy azt az ötvenes évekből származó felvételeken megismerhettük.
Whole Lotta Shakin' Goin' on... (live in Budapest)
Az, ahogy a zongorával bánik, egész egyszerűen lenyűgöző. Jobbkézen virtuóz rákenról utamok, balkézen rettentő boogie-woogie alapok "bütyökkel játszva". Igaz, ma már nem gyújtja fel a zongorát, nem játszik a lábával, sőt, az elmúlásról elmélkedik a dalok közt, de azért a szemében még mindig ott van a tűz, ami élteti: a rock'n'roll.
Mr. Jerry Lee Lewis -aki 1986 óta a Rock and Roll Hall of Fame tagja- ezúttal nem csak a sodrós boogie-woogie dalokat játszotta nekünk, volt némi kalandozás a blues-country irányában is, hogy aztán negyvenöt perc tömény audió-orgazmus után eképpen búcsúzzon tőlünk, egyszerű földi halandóktól:
Jerry Lee Lewis - Great Balls of Fire
Akit érdekelnek mások élményei a Gyilkos koncertjéről, az nézzen be a Tükörszobába, Mr. Edorwhat birodalmába, vagy kattintson ide, ide, vagy esetleg ide...
Fotók: quart.hu
