A kisváros politikai történései iránt érdeklődő olvasóim nyilván emlékeznek még a 2006-os, meglehetősen khm....hogy is mondjam...gusztustalan választási kampányra. Az országgyűlési-és önkormányzati választások során illetve után a felek -politikusok és sajtómunkások egyaránt- nem kevés feladatot adtak a Magyar Királyi Táblabíróságoknak, magyarul beperelték egymást. Jelezném, hogy ez városunkban jobbról balra történt csak és kizárólag, azaz a magukat jobboldaliaknak vallók pereltek be magukat baloldaliaknak valló újságírókat, politikusokat. Ez alól kivétel a Bagó vs. Romsics ügy, ahol fideszes vájja ki a szemét az mdf-esnek. Párját ritkítja, mondhatni....
Node: két év után a bíróságok eljutottak végre oda, hogy 2008. október 21-én jogerős döntést hozzanak két -egyébiránt hihetetlenül pitiáner- kalocsai ügyben, jelesül a Dr. Hargitai László vs. Török Gusztáv Andor, illetve a Varga Sándor vs Csapai Lajos feat. Zs. Kovács István rágalmazási és becsületsértési ügyekben. Elsőfokon a Bajai Városi Bíróság járt el, ahol mindkét ügyben elmarasztaló ítélet született, melyek ellen az alperesek fellebbezést nyújtottak be.
Egy pillanatra álljunk itt meg, és idézzük fel, hogy mi is volt ez a két hihetetlenül fontos eset, melyek az adófizető állampolgároknak valószínűleg több százezer forintjába került. Városunk polgármesterét azért perelte be az ÖKE védőszárnyai alatt a polgármesteri székért versenybe szálló Dr. Hargitai, mert TGA azt találta mondani egy gyengébb pillanatában, hogy "vajh' milyen polgármester lehetne abból az emberből, aki gumibottal védte a demokráciát?" Ezzel nyilván arra utalt a polgármester, hogy Dr. Hargitai rendőrkapitányként egy erőszakszervezet tagja volt, nem feltétlen a demokratikus viszonyok közt szocializálódott. A másik ügy magánvádlója Varga Sándor, egykori katonatiszt, önkormányzati képviselő, újságot író ember, akinek felhorgadását az okozta, hogy a Kalocsai Néplap főszerkesztője, nevesül Csapai Lajos a "Ki járat le kicsodát" című írásában olyanokat merészelt leírni erről a gogoli figuráról, hogy a "seregben a bal-jobb egymásutánisága is gondokat okozhatott neki", "önjelölt géniusz", illetve a mára már szállóigévé nemesült "úgy építhetne legkönnyebben marhaistállót, ha kúpcserepet rakna a fejére". Az inkriminált kijelentéseket képújságában átvette és adásba tette az akkora a Kalocsai Városi Televiziót vezető Dr. Zs Kovács is, s ezen kijelentések végett természetesen fent nevezett ex-katona úr is a bírósághoz fordult jogorvoslatért.
(Írás közben kaptam meg a kisváros fekálbarna újságját, mely a címlapon hozza -érdekes módon csak az egyik- ítéletet, Török Gusztáv Andorét. Nyilván a két hét múlva megjelenő pamfletbe is kell egy kis takony, ezért nem hozták le a Varga vs. Csapai feat. Dr. Zs. ügyében hozott ítéletet. Node, nem is tudom, hogy sajnáljam őket, vagy egyszerűen csak röhögjek rajtuk. Átlátszó a taktika. Azért az magáért beszél, hogy a szarbarna média {most megzavartalak, kedves szarbarna újságot író olvasóm? találós kérdés: média, vagy médium? } ebben a fél címlapot betöltő lead után nyúlfarknyi hírben is képes volt helyesírási szarvashibát elkövetni. Akit ez jobban érdekel, nézzen utána. Azért kíváncsi vagyok, hogy a barna média tulajdonosi körét érintő hatósági vizsgálatokról mennyire alaposan fog beszámolni ez az ablaktörlő... copyright: Josefa Olteanu).Egyébként a szarbarna magatartását roppant mód farizeusnak tartom, hiszen aki olvasni tud, az tisztában van vele, hogy a 2006-os választási kampányban ugyanilyen perek ellenkező előjellel is indíthatóak lettek volna ellenük. Lehet, hogy a kisváros jobbereinek default beállítása a "feljelentelek te geci", nem a "gyere Józsikám, beszéljük már meg ezt a dolgot..."? )
Eme rövid kitérő után kanyarodjunk vissza napjainkba, és látogassuk meg a Bács-Kiskun Megyei bíróság 12-es tárgyalótermét, ahol 2008. október 21-én a fent nevezett ügyekben a Dr. Szuromi Mária bírónő által vezetett háromtagú bírói tanács jogerős ítéletet hozott, melyekben minden tekintetben helybenhagyta az első fokon eljáró bíró ítéletét, és kimondta: Török Gusztáv Andor bűnös, büntetése ötvenegynéhányezer forint pénzbírság. Csapai Lajos I.r. vádlott és Dr. Zs. Kovács István II. r. vádlott tekintetében az eljáró bírói tanács szintén helyben hagyta a Dr. Pencz Kornél által elsőfokon meghozott ítéletet, azaz Csapai Lajos I.r. vádlottat bűnösnek találta rágalmazás-és becsületsértés vétségében, Dr. Zs-t pedig távollétében becsületsértés vétségében marasztalták el. Mindkettejüket pénzbírsággal sújtotta az eljáró hatóság.
Az egyébként roppant szimpatikus bírónő indoklásában elmondta, hogy bár a sajtó-és szólásszabadság egymással összefüggő alapjogok, s az újságot író embernek feladata a kritika, "akár élesen is, de ez nem jelenti azt, hogy a szólásszabadság parttalan", az újságíró nem írhat le bármit a szólásszabadság pajzsa mögé bújva, "hiszen a gyalázkodó jellegű, méltóságot sértő kifejezések nem megengedettek", ebből következik, hogy "V.S. nem köteles elviselni az őt quasi jellemző metaforákat (pl.: kúpcserép)". A bírónő alaposan kifejtette, hogy miért nem változtat az első fokon hozott ítéleten, s nagyjából egyet is értek vele, de természetesen vannak kételyeim, mondhatni tamáskodok egy kicsit...Tehát, a bírónő szerint a vádlottak cselekménye "veszélyes a társadalomra, mert a társadalmi közbeszédben roppant mód elszaporodott a verbális erőszak, s ez folyamatosan növekvő tendenciát mutat." Rámutatott továbbá, hogy a "sajtó közvéleményformáló erő, s mint ilyen "mutassa meg a valóságot, ha kell élesen, de nem a másikba tiporva".
Nem véletlen emeltem ki eme utolsó mondatot, hiszen Dr. Szuromi Mária is ezzel a mondattal indokolta a relatíve súlyos elsőfokú ítélet helybenhagyását. Ezzel természetesen egyet kell, hogy értsek, de felmerül bennem néhány kérdés, melyeket szeretnék megosztani a tisztelt olvasóközönséggel:
Vajon tényleg ilyen pitiáner ügyekkel kell terhelni a magyar jogszolgáltatást? Úgy hinném, hogy vannak ennél jóval fontosabb, nagyobb társadalmi veszélyességgel bíró ügyek is, melyekre inkább kellene humán erőforrást biztosítani a bíróságokon, nem pedig sértett politikusok és újságírók tyúkpereiben eljárni hosszú hónapokig, néha évekig. Kérdem én, hogy amikor a köveket, wass-albert koktélokat dobáló csőcselék tagjait nevetséges 20-30-40-50 ezer forintos pénzbírságokra ítélik a bírák, akkor tényleg egy-egy újságírói szómenés a legfájdalmasabb? Vajon nem jött el annak az ideje, hogy végre belássák a politikusok, újságírók, törvényalkotók, hogy a bíróságok nem az ő játszótereik, hanem Iustitia palotái, ahol hülyegyerekeknek semm keresnivalójuk?
Ugye ezek nehéz kérdések?
Összefoglalásként: szerény véleményem szerint itt lenne az ideje, hogy a politikusok, újságírók rádöbbenjenek arra, hogy a vitáikat nem a bíróságokon kell rendezni, hanem értelmes párbeszédekkel, vitákkal, ahogy Dr. Szuromi is kifejtette: ha kell élesen, de nem egymás méltóságába tiporva.
Nyilván a jogerős ítéletek meghozatala a fenti ügyek hivatalos lezárását jelentik, de abban is biztos vagyok, hogy a Néplap és a Városi Televízió is tartogat még meglepetéseket egykori felperesei illetve felpereseit instruáló kör számára...
De amíg ilyen az elit, mit várunk a plebs-től?
Nehéz kérdések ezek, kéremszépen.
