immortalis

Kalocsa-Budapest közvetlen Malév járat, a munkába indulók kedvéért reggel 05:30-kor. Üdvözöllek a fedélzeten, kerülj beljebb. :)

Azt hiszem elég vért ittunk mostanság, itt az ideje egy kis nyugalomnak...addig is, míg felkészülünk a folytatásra...a hajtás után lazítunk picit... Mindenkit sok szeretettel várok. Mindenkit. 

Mr. Edorwhat bejegyzése kapcsán.... Idemásolnám vonatkozó kommentemet, s kiegészíteném egy remek videóval. Csak tessék, csak tessék, folyton-folyvást, kerüljetek beljebb...

...statisztikáit böngészve, és az ott látottakat bizonyos eseményekkel összevetve, egész érdekes végkövetkeztetésre juthat az összeesküvés-elméletekre (Na, találós kérdés: miért kötőjeles? Ha nem tudod a választ, erre szevasz, viszlát, ez a neked való hely...) fogékony olvasó.

Gyengébb képességű látogatóim kedvéért: bizonyos bejegyzések dátumait vessétek össze a grafikonon látható görbével, és ne csak ezt a blogot nézzétek.

A tények makacs dolgok, tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves barátaim, de a Mese folytatódik...

56 66 éves, ha a rákenról életforma nem ragadta volna el a földi árnyékvilágból, hogy új zenekart alakíthasson. Johnny Allen Hendrix 1942 november 27 én látta meg a napvilágot a kies Seattle-ben. Ma "hátrányos helyzetűnek" mondanánk, hiszen elvált szülők gyermeke, édesapja katona volt, folyamatos költözés volt az élete, de ez vezette őt többek közt a zene felé. Nevéhez kapcsolódik a gitározás "megreformálása", az irányított gerjedés, a torzítások zenei használata, és persze rengeteg nagyszerű dal. Londonban hunyt el, egy átmulatott éjszaka után, máig tisztázatlan körülmények közt, 1970. szeptember 18-án.

Emlékezzünk rá egyik kedvenc dalommal:

Nyugodj békében, Jimi Hendrix.

Többé-kevésbé aktív, mindenféle zenei stílus iránt nyitott zenészként örömmel vettem kézbe a kalocsai Clippers zenekar első, magánkiadásban megjelent lemezét. Be kell, hogy valljam, hogy magamtól nagyon ritkán hallgatnék rockabilly-t, no nem azért, mert nem jön be az egyszerű lábdob-pergő-bőgő-gitár keretek közé szorított muzsika, hanem azért, mert ezek a régi fekete eredetű zenék nekem a harmadik szám után egyformák, mint a nyúlszar. Három akkord, C-F-G(7), oszt' jónapot, ahogy a sosehazudós mondaná. Részletek a hajtás után, barátaim...

Tükörvilág

'06   -   '08

Cseresznyefán ül: Cinó - Nini, mit ír ez a tinó...?

A hajtás gombra kattintva elérhetővé válik a tisztelt olvasók számára is egyik kedvenc filmem, melyet tegnap éjjel találtam meg a tecsőn, s úgy döntöttem, megosztom veletek. Ezúton is kérem érzékenyebb vallásossággal bíró olvasóimat, hogy ide kattintva távozzanak, a következő pár perc nem nekik való.

A kevéssé érzékenyeket várom odabent.

Újabb taggal bővült a kalocsai blogoszféra, tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim-hogy a nagy spirituális vezetőt idézzen-hiszen még szinte magzatvíztől csatakosan bár, de egy új blog borult Index Anyácskánk kebelére. Részletek a szent "tovább" gomb virtuális megnyomásával válnak elérhetővé.

...állítja egy-két kisvárosi -néha még médiafelülettel is rendelkező- polgártársunk, s a gondolkodásra alkatilag képtelen, a kész válaszokat a gondolkodással szemben előnyben részesítő humanoid ezt még el is hiszi. Amikor a magamfajta esetleg ellenkezne, akkor azonnal, cáfolhatatlanul kijelentik, hogy "büdöskomcsieszdéeszszekértolóidegenszívű" vagyok, akit nyilván a Városházáról pénzelnek, hogy ellenkezzen.

Ezt némileg megcáfolandó, összegyűjtöttem nektek egy csokorra valót arról, hogy mások hogy vélekednek szeretett városomról. (akik most felhorkannak, hogy "azokatisagusztifizeti", kérem, ne olvassanak tovább, hagyják el ezt a blogot inkább, ezen a kijáraton át.

A többiek kattintsanak a tovább gombra. Köszönöm, odabent találkozunk.

Mesél az erdő...

A feljelentőbajnok akcióba lépett. Jelenleg csak annyit szeretnék mondani, hogy: Kedves Feljelentőbajnok! Köszönöm szépen, hogy csináltál nekem holnap délelőttre egy kis elfoglaltságot. Garantálom, hogy nem felejtem el ezt a szívességet neked, s sokszorosan fogod visszafizetni a tőlem ellopott időt.

(Folyt. köv. holnap, ha minden jól megy. Stay tuned, Motherfuckers.)

...és ismét megajándékoz minket a gyönyörű színekkel, illatokkal, érzésekkel. Hétvégi kirándulgatásaim -természetesen dunapart, környékbeli falvak, mint mindig-közben készítettem az alábbi képeket, fogadjátok őket szeretettel.

Utazás, az ismeretlenbe...

Ezt múlt héten lőttem a "sétáló utcán". További kommentárt nem igényel...

...de nehéz emellett úgy elmenni, hogy az emberből ne szakadjon fel önkéntelenül is a kérdés: Miért kell ezt?

Nehéz kérdések ezek, kéremszépen.

Ahogy azt már San Miguel Jose kolléga is megemlítette, furcsa jelenség ütötte fel szeretett kisvárosomban a fejét: nácik terjesztik ordas eszméiket Kalocsán, az ezeréves városban. SMJ a buszpályaudvar környékén látta ezeket a matricákat, én Kalocsa Város Önkormányzatának főbejáratánál készítettem a hajtás után található képeket.

...jutott eszembe, amikor elolvastam a blog.hu bloggereknek szánt "üzleti ajánlatát". Elsőre, sőt, még másodikra is korrekt deal-nek tűnik, viszont nehéz a döntés. Akarjak picit nagyobb nyilvánosságot a lelkemért cserébe? Vagy fujrohadtmultimonnyonle alapon mondjak le egy kis zsebpénzről, ami befolyhatna az önök alázatos bloggere kasszájába, s folytassam a dzsungelharcot? :D

Akinek van ideje, olvassa el, hogy mit üzent nekünk Bloghu Anyácska, s kérem, adjon tippet, javaslatot, ötletet.

Hiszen nehéz kérdések ezek, alászolgája.

..."tematikus esték" sorozatunk második darabjának. Szerettem volna egy magyar rocktörténeti válogatást, de sajnos az élet aktualizálta a témát. Tegnap 61 éves korában elhunyt Tunyogi Péter, a Tunyogi Rock Band énekese, a P. Mobil és a Mobilmánia zenekarok egykori frontembere. Az énekes november 1-én szenvedett balesetet egy koncertre készülve, de szervezete vasárnap feladta az életért folytatott harcot. Legyen neki könnyű a föld, nyugodjék békében.

A figyelmes olvasónak már nyilván feltűnt, hogy hétvégenkét szeretek a város környéki falvakban autózni. Tegnap is így történt, de amit most láttam, az még szeretett kisvárosom közigazgatási határain belül történt. Tudom, hogy az alábbi sztorit már szinte az összes helyi médium feldolgozta, lehozta, de mit van mit tenni...az újszülöttnek minden vicc új, nem? A hajtás után további részletek....

Bár a cím első látásra megtévesztő lehet azok számára, akiknek mindenről "az" jut eszébe, de az önök alázatos bloggere szeretné előrebocsájtani, hogy ebben a bejegyzésben nem lesz szó a pártállam titkosszolgálatának III/III-as ügyosztályáról, illetve alkalmazottairól. Ellenben szó lesz kisvárosi barbárjainkról, akik hétvégéről hétvégére feldúlják az ezer éves utcáit. Részletek a hajtás után.

...kedves olvasóim, hogy amit ezen a héten láthattunk, az maga a történelem, mely a szemünk előtt íródik?

Nagy dolgok ezek, barátaim.

Ahogy azt már sok más postban is jeleztem, kalocsai emberként rajongásig szeretem A folyót. Igen, így nagybetűvel. A Dunát. Így Mindenszentek ünnepe körül gondolom olvasóim túlnyomó többsége is rászánt pár percet, hogy vagy így, vagy úgy, de megemlékezzen azon szeretteiről, akik fizikai valójukban már nem lehetnek velük.

...,jutott eszembe minap, amikor ismét a Duna partján jártam, a "Gusztáv-vízesés"-nél. Szeretek néha-néha itt megállni, elszívni egy cigarettát, hallgatni a víz csobogását, a hajó méltóságteljes morajlását, a hajókürtök időnként bődülését... Szóval, megálltam a vízesésnél, és örömmel konstatáltam, hogy nagyon szép fények vannak (a 2 megapixeles telefonkamera nem annyira adja vissza, sajnos), így kitaláltam, hogy lemegyek a híd alá, és csinálok pár képet. Az eredményt a hajtás után találhatja meg a kedves érdeklődő olvasó.

Egészen kicsi gyerekkorom óta emlékszem egy történetre, melyet Apu mesélt nekem párszor Dunapataj templomáról. A történet már csak valószerűtlensége okán is amolyan "urban legend"-ként volt számontartva nálam, de pár napja megtaláltam a bizonyítékot, hogy ez a sztori igaz, nem csak a fantázia szüleménye. Ma reggel, a templom mellett elgurulva eszembe jutott, hogy megosztom veletek a történetet, de csak a kép és a hajtás után:

Ma ilyen a templom, de nem volt ez mindig így....

Kora reggel ébredtem, egy álmatlan éjszaka után. Mivel nem tudtam visszaaludni, így elindultam a városba, hogy magamhoz vegyem az első kávémat. Útközben ezzel találkoztam:

Egy erős ember ismét az utcatáblákon vezette le fölösleges energiáit...

...megfejteni egy rejtvényt nekem. A héten egyik nap egy hosszú, unalmas, fárasztó megbeszélésen vettem részt a könyvelésen, s közben rajzolgattam...ilyen lett:

Tudom, tudom, nem vagyok egy nagy tehetség, de ez van... Szóval, kérlek benneteket, öltsétek magatokra Freud Zsiga bácsi jelmezét, és elemezzétek a fenti rajzot. Szerintetek mit próbált kifejezni a "művész"?

Úgy döntöttem, hogy időnként jelentkezek egy-egy tematikus zenei ajánlattal, hátha még kevesebben fogtok olvasni... Zenék, videók, miegymások, egy-egy téma köré szervezve. Sokat gondolkodtam, hogy ma mivel is indítsam ezt a sorozatot, s úgy döntöttem, hogy egy nagyon személyes, már-már intim témával startolunk.

Csak itt, csak ma, csak Neked.

...de nem az, hanem Olle Hemmingson és társa, a Volvo traktor. Ladies and Gentlemen, please give a warm welcome to Mr Hemmingson and his band tractor!

Nem tudom,hogy említettem-e már eddigi majd' százötven bejegyzésem során, hogy én egyedül élek egy kellemes kis legénylakásban, idestova hat éve. Ezalatt a hat év alatt társam volt egy hörcsögpár (R.I.P.), egy vitorlavirág (R.I.P.), s pár hónapja egy Vénusz névre hallgató hölgy. Vénusz kellemes társ, nem nagyon szól bele, hogy mikor, mit, hogy, hol és kivel csinálok. Persze elvárja a törődést, állandó kellemes hőmérsékletet és páratartalmat, valamint a napsütést szereti - én pedig igyekszem megtenni amit csak lehet.

...az asztalra, kérdezhetnénk a már közhellyé nemesült szólást, de mégis ez az első kérdés, ami eszébe jut az embernek, ha ezt látja, nem?

Vajon hogy kerül a lyukas trikolór a kerékpártárolóra?

Nehéz kérdések ezek, kéremszépen.

Post scriptum (tahohirekesek kedvéért: utóirat): a trikolórt leadtam a Kalocsai Néplap szerkesztőségébe, tulajdonosa ott átveheti!